Félve mondtam áment egy szakdolgozatra. Féltem, hogy valamelyik rostán fennakad, hiszen nincs benne egyetlen egy könyvesboltban beszerezhető, a hivatkozások szabályainak megfelelően idézhető forrás. Persze forrás azért van bőven, frissek is, csak hát mindegyik az interneten – vagy a felhőkben? – van. És ez ijesztő, sőt talán megengedhetetlen.

„A Google nem valóságos vállalat. Csak egy kártyavár.” – jelentette ki Steve Ballmer a kezdetekkor. Huszonéves diákom az okostelefonok fanja. Érdekli, hogy vajon meddig tartható fenn az okostelefonok munkahelyi használatának a tiltása. A leggyakoribb szavai a cloud computing, az okostelefonok, az operációs rendszer és az „informatikai”. (Na jó, hogy ezt megtudjam, bemásoltam egy szófelhő gyártóba a dolgozatát.) Vagy harminc weboldalt böngészett végig, hogy megszülethessen a megoldás, egy új alkalmazás okostelefon platformra. Most aztán rághatom a körmeim, hogy átmenjen.

„Újra és újra kiderül, hogy mindenki téved – hacsak nem abban hisz, hogy az innováció képes megváltoztatni a dolgokat, hogy az eretnekek átírják a szabályokat, és hogy a figyelemreméltó és izgalmas termékek és szolgáltatások sikeresek lesznek.” (Seth Godin, 2008) Én a szabályokat áthágó szakdolgozatírómnak drukkolok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.